KOMÁROMSZENTPÉTER
Itt élek. Hol máshol?

Ha valami kérdése(d) lenne Komáromszentpéterrel kapcsolatban, az kérdezhet  : idekerdezz@gmail.com


 

 

Nevezetességei  

 

  • Szent Mártonnak szentelt, barokk stílusú római katolikus temploma eredetileg 1730-ban épült egy régebbi templom helyén, az 1763-as földrengés után építették újjá.
  • A templomot 2006-ban újították fel.
  • Református temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban, orgonája 1935-ből való.
  • Evangélikus temploma 1956-ban épült.
  • A Zichy-kastély a 18. században épült, jelenleg romos állapotban van.
  • A kastélyt körülvevő parkot a Zichyek létesítették a 19. század végén.
  • A védett park területe 4,41 hektár.
  • A községben fennmaradt egy 1926-ban épült régi malom.
  • A temetőben található a Zichyek családi síremléke.
  • A református temető kapuját Kosdi Péter állíttatta 1931-ben.
  • A községi hivatal falán található mozaik 1988-ban készült.

Fekvése

  • Szentpéter Komáromtól 15 km-re északkeletre fekszik, dombos vidéken, a Dzsinzsa-patak mentén.
  • Közigazgatási területe 34,3 km², mely hosszan elnyúlik a Madari-dombok felől nyugatra, a mátyusföldi síkságon át egészen az Öreg-Nyitráig.
  • Kovácspuszta (Kováčova samota) tartozik hozzá.
  • Szentpétert délről Komárom, Hetény, Izsa és Marcelháza, keletről Újpuszta és Madar, északról Perbete, Újgyalla és Ógyalla határolja.

 

Népesség

  • 2001-ben 2621 lakosából 1930 (73,6 %) magyar,
  • 675 (25,8%) pedig szlovák nemzetiségű volt.
  • Ugyanebben az évben 1996 (76,1 %) római katolikus,
  • 291 (11,1%) református,
  • 170 (6,4 %) evangélikus vallású lakosa volt a községnek.

Gazdaság

  • A szőlőtermesztéséről és bortermeléséről híres faluban nagyon sok magánvállalkozás is működik (tésztagyár, kukoricapehely gyártás, viaszgyertyákat előállító üzem).

Oktatás, kultúra

  • Kossányi József Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda - az alapiskola 2003-ban vette fel Kossányi József nevét.

Története

  • Területe már az bronzkorban is lakott volt, sírokat, szláv és honfoglalás kori temetőt tártak fel. temetőt tártak fel határában. Az 1332-ben épült Szent Péter-templom mellett létesült, ekkoriban Sanctus Petrus (Zenthpeter) néven említik és a komáromi vár birtoka volt. A török portyázások idején csaknem teljesen elpusztult, 1659-ben a Zichy-család kapta adományba. 1849-ben harci cselekmények színhelye, a közeli erdő szélén táboroztak a béketárgyalások idején az orosz egységek, a helyet ma is Muszkakőnek hívják.
  • Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a községről: "Szent-Péter, magyar falu, Komárom vmegyében, Komáromhoz 1 3/4 mfd. 1190 r. kath., 997 reform., 23 zsidó lak., kath. és reform. anyaegyházakkal. Határának nagyobb része róna, kisebb részben dombos. Földje fekete és sárga homok, de mind a mellett igen termékeny; rétjeit a Zsitva árjai rongálják. Van itt 109 1/2 egész urbéri telek, szőlőhegy, uradalmi szeszgyár, és jeles birkatenyésztés. Birja gr. Zichy Miklós, de hajdan a komáromi várhoz tartozott." 1910-ben 2959 lakosából 2881 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.
  • 1921-ben a községnek 2851 lakosa volt, ebből 2665 (93,5%) magyar, 152 (5,3%) pedig szlovák nemzetiségű. A második világháború után a község lakosságának mintegy egynegyedét kitelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi, romániai és jugoszláviai szlovákokat telepítettek.
  • 2010. júniusában a Dzsinzsa-patak áradása súlyos károkat okozott a községben.

 


 

Forrás: hu.Wikipedia.org

 

 

 

Asztali nézet